Az egyház liturgiái közül legszebb a nagyhété. Jelképesen megjelennek ilyenkor az első nagyhét eseményei: Jézus utolsó napjai, majd halála és föltámadása. És amint minden liturgia, ez is meghív, hogy legyünk részesei e titkoknak. A nagyhét mélységét az sejti meg, aki tudja, hogy a múlt eseményei ma is élnek, folytatódnak, s aki bekapcsolódik a liturgiában megjelenő titkokba. - Lássuk párhuzamban az első nagyhét eseményeit és azok megjelenését a liturgiában.

VIRÁGVASÁRNAP

Jézus Jeruzsálemi bevonulását ünnepeljük. Gyóntatás 6:30-11h-ig majd 17:30h-tól, amíg van gyónó. 8:30h-kor a templom előtt megáldjuk a barkákat, és ünnepélyesen vonulunk be a szentmisére. Jézus szenvedéstörténetét hallgatjuk meg, aki csak tudja, tiszteletből állva.

Jézus bevonul Jeruzsálembe. A tömeg pálmaágakat lenget és így kiáltozik: „Hozsanna Dávid fiának!”
- Az ünnepi mise előtt a pap (pálmaág helyett) barkát szentel. Majd a nép ünneplő körmenetre indul, s barkával a kezében énekli: Hozsanna Dávid fiának. (A szentelt barkát hazavihetjük. Figyelmeztessen arra, hogy mi nem akarjuk soha megtagadni Jézust, amint a hozsannázó nép tette.)
De a farizeusok és Judás már Jézus elfogatására készülnek.
- A pap piros miseruhája és Jézus szenvedéstörténete - amelyet a misében olvasunk - Jézus közelgő szenvedésére figyelmeztetnek.
A szent háromnapon hitünk legnagyobb titkát - a húsvéti titkot - ünnepeljük. Komoly keresztény ilyenkor, ha csak teheti, részt vesz a közös liturgiákon. E napokon csak este van istentisztelet (és minden templomban csak egyszer), hogy mindenki eljöhessen, illetve, hogy a közösség együtt ünnepeljen.

NAGYCSÜTÖRTÖK

A Székesegyházban egész nap gyóntatunk, pontosabban 6:30-20h között. Nagycsütörtök a nagyböjt utolsó napja, este kezdetét veszi a Szent Három nap (Jézus szenvedése, halála és feltámadása), az egész év legnagyobb ünnepe.

Nagycsütörtökön 9h-kor a püspökkel ünnepel az Egyházmegye egész papsága, a hívekkel együtt. A papok megújítják papszentelésükkor tett ígéreteiket, hogy a hívek szolgálata végett élnek, a püspök pedig megáldja a kereszteltek és a betegek olaját, valamint megszenteli a szent krizmát.

Nagycsütörtökön 19h-tól a püspök vezetésével az Utolsó Vacsora miséjét ünnepeljük. A püspök megmossa 12 férfi lábát, ezzel is kifejezve Jézus legnagyobb szeretetét és azt, hogy Ő szolgálni hivatott, nem uralkodni. Jézus ezt tette a 12 tanítvánnyal. A szentmise perselypénze a szegényebb családok javára megy.

Nagycsütörtök(az utolsó vacsora ünnepe) Jézus elfogyasztja az utolsó vacsorát tanítványaival. Ekkor volt az első szentmise, az első szentáldozás, az első papszentelés. Ekkor hagyta ránk „végrendeletét”: hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket, és ily módon legyünk mindnyájan egyek.
- Az ünnepi mise örömben kezdődik. Szólnak a harangok, az orgona, a pap fehér ruhában van. Hálát adunk a papságért, a szentmiséért, az áldozásért. (És mindnyájan közösen áldozunk.)
De az utolsó vacsora fényét beárnyékolja a fájdalom: Judás vacsora közben elmegy, hogy elárulja Mesterét.
A katonák készen állnak, hogy elfogják Jézust.
- A dicsőségre még megszólalnak a harangok, az orgona, - de aztán elnémulnak. A mise csendben folytatódik. Jelzi ez, hogy drámai események előtt állunk.
Vacsora után Jézus kimegy apostolaival az Olajfák hegyére. Ott félrevonul, és bűneink terhe alatt vérrel verejtékezik. Majd megérkezik az áruló tanítvány a poroszlókkal. Jézust elfogják.
- A mise után a pap megfosztja díszeitől a főoltárt, majd az Oltáriszentséget a mellékoltárra viszi. Ott fogják őrizni egészen a feltámadásig. A főoltár oltárszekrényének nyitott ajtaja Jézus elhurcolására emlékeztet.
Amíg Jézus az Olajfák hegyén szenvedett, az apostolok elaludtak. Jézus fájóan veti szemükre: „Egy órát sem tudtok virrasztani velem? ”
- A nagycsütörtöki mise után templomainkban szentségimádás van. Nálunk este 9-kor lesz magyarul, és 10-kor horvátul. - A fiatalok is jönnek szentséget imádni. Érzik, nekik is szól Jézus szava: „Egy órát sem tudtok virrasztani velem?”

NAGYPÉNTEK

A Székesegyházban egész nap gyóntatunk, pontosabban 6:30-19h között.
Reggel 8h-kor Passiót éneklünk és nagypénteki szentbeszédet hallhatunk. 9h-kor a Városi Kálvárián keresztútat járunk. Ezen a napon nem ünneplünk szentmisét.

A nagypénteki szertartás a püspök vezetésével 18h-kor kezdődik horvát nyelven, magyar kommentárral. A ferenceseknél pedig fordítva magyar nyelven horvát kommentárral.

Nagypéntek(Jézus szenvedésének napja). Ezen a napon Jézust megostorozták, majd halálra ítélték. Halálosan kimerülten felvonszolta a keresztet a Golgotára, ahol keresztre feszítették. Délután 3 órakor kilehelte lelkét.
- A liturgia a fájdalom és megrendültség csendjében kezdődik. A megfosztott oltár a Golgotára emlékeztet ma, amelyen Jézus keresztje állott. A pap(ság) piros ruhában vonul az oltár elé, ahol csendben leborul. - A most következő liturgia négy részből áll:

1. Az Ige liturgiája

- Jézus szenvedésének történetét olvassuk. Majd - lélekben a Megváltó keresztje előtt állva - könyörgéseket mondunk az egyház nagy kéréseiért (a papságért, a hívekért, az egységért, a nem hívők megtéréséért.)

2. Hódolat a kereszt előtt

Jézus holtan függ a kereszten. A farizeusok az utolsó pillanatig gúnyolták. Csak Szűz Mária, János, meg néhány jámbor asszony éreznek együtt vele.
- A pap leleplezi a nagy, kendővel elfedett feszületet, majd magasra emelve háromszor énekli: „-Íme a szent keresztfa...” S mi válaszoljuk: „Jöjjetek hát keresztények, hódolattal hajtsunk térdet, üdvözlégy szent keresztfa!” Ezután a feszület elé járulunk, s kifejezzük hódolatunkat. (Lélekben a kereszten függő halott Krisztus lábát csókoljuk meg.)

3. Közös áldozás

- Az év egyetlen napja ez, amikor nincs szentmise. Ez arra figyelmeztet, hogy minden más Jézus egyetlen keresztáldozatának megjelenése; és ma Jézus egyetlen áldozatát ünnepeljük. - Ilyenkor csupán közös áldozás van. - Ma különösen meg kell ígérnünk Jézusnak, hogy egyesülni akarunk vele halálig tartó szeretetében.

4. Szent sír

Jézust leveszik a keresztről, fehér gyolcskendőbe takarják és sírba teszik. Sírja elé a farizeusok őröket állítanak.

- Áldozás után a pap az előkészített „Szentsírhoz” viszi az Oltáriszentséget. Az oltár alatt a halott Krisztus szobra látható, - felül a gyolcsfátyollal leborított Oltáriszentség. Jelzi ez a húsvéti titkot; hogy a halott Jézus él. - Nagypéntek este és nagyszombat egész nap Jézus sírjánál időzünk, csendben. Iskolások és fiatalok sokfelé - a felnőttekkel együtt - meglátogatják ezeken a napokon a szentsírt, és csendben imádkoznak, valahol váltakozva díszőrséget állnak a szentsírnál.

NAGYSZOMBAT

A Székesegyházban egész nap gyóntatunk, pontosabban 6:30-21h között.
Nagyszombaton arra emlékezünk, hogy Jézus halott, és a síban fekszik. Ez a nap a csönd és a böjt napja. Az Egyház Jézus sírjánál időzik, a hívek egész nap jönnek Jézus sírját meglátogatni. Az oltár meg van fosztva az oltárterítőtől, és ezen a napon nem ünneplünk szentmisét.

14h-kor Húsvéti ételszentelés van. A húsvéti ételeket elhozzuk, hogy azokat a pap megáldja. Ezzel is emlékeztetjük magunkat, hogy a 40 napos böjt után mikor elkezdünk normálisan enni, ne vigyük azt túlzásba, hanem a húsvéti ételt is mértékkel, Istennek hálát adva fogyasszuk.

Az év legnagyobb ünnepe, a Húsvét vigiliája a püspök vezetésével 20h-kor kezdődik magyar és horvát nyelven.

Nagyszombat, illetve húsvét vigíliája(a föltámadás ünnepe) Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradó éjjel Jézus feltámadt. Halálakor úgy tűnt, hogy a világon győzött a bűn, a halál, a sötétség. De most diadalmaskodik a szeretet, az élet, a világosság.

- A liturgia öt részből áll. A húsvéti titok, illetve Jézus győzelmének öröme jelenik meg benne:
1. A fény liturgiája - Az est sötétje az első nagyszombat éjjelének sötétjét idézi fel. De Krisztus legyőzte a homályt. A templom előterében tűz gyullad: a pap tüzet szentel. A tűzről meggyújtják a nagy húsvéti gyertyát (= ez a feltámadott Jézus jelképe), majd erről a papság és a hívek gyertyáit. Az egész templomot beragyogja a gyertyák fénye. S míg a hívek kezükben égő gyertyával állnak, a pap ősi öröméneket énekel: magasztalja a csodálatos éjszakát, amelyen Krisztus legyőzte a bűnt, a halált, a sötétséget.
2. Az Ige liturgiája - A szentírási olvasmányok a keresztség titkáról és a megváltásról szólnak. Dicsőségre újra megszólalnak a harangok, az orgona.
3. A keresztség liturgiája - Az egyház ajánlja, hogy - amint az ősegyházban ez volt a keresztelés éjjele - a liturgiában lehetőleg ma is legyen keresztelés. A pap mindenképpen ilyenkor szenteli meg a keresztvizet, és mindnyájan megújítjuk keresztényi fogadalmunkat. - Tudatosan kell ezt végeznünk! Újra megfogadjuk, hogy Krisztussal és húsvét titkával akarunk egyesülni életünkben.
4. Az Eucharisztia liturgiája - Az olvasmányok és az evangélium után felajánlástól folytatódik az allelujás feltámadási mise.
5. A feltámadási körmenet - Néhány országban szokás, hogy a húsvéti örömöt a mise végén a feltámadási körmenettel is kifejezik. Örömünk nem fér el a templom falai között. Kivonulunk a szabadba, hogy énekeljünk és hirdessük az egész világnak: győzött Krisztus, győzött a szeretet, az élet.

HÚSVÉTVASÁRNAP

Húsvétvasárnap Jézus feltámadását ünnepeljük. Ez az egész év legnagyobb ünnepe. Biztosan sokan megkérdezik, vajon hihetünk-e Jézus feltámadásában, vagy ez csak egy szép mese, amellyel az embereket bátorítja az Egyház. Vannak bizonyítékaink a Szentírásban, azonban nem kényszerítő erejűek. Mégis 2000 év óta milliók adták életüket Jézusért. Ők állították, hogy találkoztak vele, és hogy feltámadt. Mi is találkozhatunk vele, valójában akkor győződünk meg a feltámadásában. Nézzük vázlatosan a bizonyítékokat:

1. TANITVÁNYOK - gyávák és kishitűek. Elfeledkeztek csodáiról, elfutottak, Péter megtagadta. Ilyen gyenge, tanulatlan emberek voltak. Tételezzük fel, Jézus halott, és ők ellopták. Értelmetlen. Annyira meg voltak rémülve, hogy szöktek el Jeruzsálemből. Bezárták az ajtókat, a zsidóktól való félelmükben, hiszen majd őket is megölik.  Mondhatták egymásnak: "Ha ő életében nem tudta magát megvédeni, ki fog bennünket megoltalmazni az egész világtól. Életében egyetlen népet sem térített meg, majd most mi, amikor ő halott?" Logikai ellentmondás.

2.ZSIDÓ FELTÁMADÁS HIT - Zsidók hitték, hogy a világ végén mindenki feltámad az ítéletre. Történtek is feltámasztások, de azok újra meghaltak. (Lázár) Elképzelhetetlen az, hogy valaki a világ vége előtt feltámadjon - zsidónak ez őrültség - a zsidó tanítványok ilyet nem tudtak kitalálni.

3. MESSIÁS HIT - A Messiás egy hatalmas hadvezér, akit nem is lehet megölni. Arra hivatott, hogy megszabadítsa a zsidókat a rómaiaktól. Nem halhat meg a messiás. Egy zsidó önmagától nem állíthatja azt, hogy Jézus a messiás és meghalt. Kineveti őt mindenki. A messiás nem is támadhat fel, nem volt ilyen messiásvárás, jövendölés.

A tanítványok féltek, szöktek, el akarták felejteni Jézust: nem sikerült neki. Egyesek Emmauszba: "pedig mi azt vártuk...és mégsem!" Mások visszatérnek halászathoz, mindennek vége. Hirtelen teljes VÁLTOZÁS, elkezdik hirdetni, hogy él, életüket adják érte. Valaminek történnie kellett.

A valamit csak Jézus feltámadásával tudjuk magyarázni.

Ezt ünnepeljük Húsvétkor. Jézus feltámadása annyira ledöbbentette a tanítványokat, hogy elindultak az egész világra, ezrek adták életüket Krisztusért, nem egy ideológiáért, hanem egy személyért. A kereszténység az egész világot meghódította, mert Jézus feltámadt, és ez nem mese. E nélkül minden Húsvéti szokásnak nincs értelme.

Jézus feltámadása azt jelzi nekünk, hogy a halálnak vége. Azt szokták mondani, honnan tudjam mi lesz a halál után, senki sem jött vissza. Tévedés: Jézus feltámadt és már nem hal meg. Bebizonyította, hogy amiről Ő tanított, az igaz, azt is elmondta hogyan lehet ebből nekünk is részünk.

Semminek sincs értelme, ha Krisztus nem támadt fel. Nincs értelme élni, mert vannak tizenévesek, akik meghalnak. Még ha 80 évet is élünk, minek, ha utána mindennek vége. Nincs értelme szeretni, dolgozni, jót tenni, ha Jézus nem támadt fel. Mert akkor mindennek vége. Az örömhír viszont az, hogy Jézus feltámadt! Valóban feltámadt!

Húsvét elnevezésről

1.    húsvét (=a hús vétele) = a hús fogyasztásához való visszatérést a 40 napos böjt után (›húshagyó);
2.    ugyanakkor utal a ›föltámadásra, mellyel az Úr Krisztus ismét fölvette a testet (húst), immár a megdicsőült emberi testét;
3.    végül utal a húsvéti, kiemelt jelentőségű szentáldozásra is (vö. „vegyétek... ez az én testem”: Krisztus húsát magunkhoz vesszük = Húsvét).

Húsvét ünnepléséről

-Zsidó pászkából nőtt ki, amikor az egyiptomi fogságból való szabadulást ünnepelték. Jézus megszabadított a bűntől a keresztséggel.
-húsvéti bárány vérével megkenyik az ajtófélfákat, ezért a zsidók elsőszülöttei nem haltak meg. Valójában Jézus vére óv meg a haláltól.
-Húsvéti idő 50 napját mint egyetlen vasárnapot ünnepeljük. Korábban a nagyhét és a húsvét utáni hét munkaszünet volt. Később a tavaszi munkálatok miatt csökkentik. Majd 1911-ben csak húsvéthétfő a munkaszünet.
-Húsvét második vasárnapja, fehérvasárnap, katekumenek ekkor vették le a fehér ruhát. Isteni irgalmasság vasárnapja.
-Mennybemenetel 40. nap, áldozócsütörtök, mert ez volt a húsvéti szentáldozás határnapja.
-Hetek ünnepe, aratási ünnep, pünkösd (hé pentekoszte, ötvenedik) Szentlélek eljövetele, a húsvéti idő utolsó napja.

Húsvéti tojás

húsvéti tojás, piros tojás: húsvéti szimbólum, eredetileg csak pirosra festve, később minden más színben, díszítve is. - Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike; az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más fölfogás szerint a tojáshéj az ÓSz-et, a belseje az ÚSz-et jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet.